openBVE járműkészítés
Leírás a „train.dat” fájlhoz szükséges parancsokról

A leírás az openBVE-hez készíthető járművek „train.dat” fájlhoz szükséges parancsok magyarázatát írja le.

A dokumentum forrása a http://openbve.trainsimcentral.co.uk/develop/train_train_dat.html weboldal. Egyes elemek működése ismeretlen, vagy még nem kipróbált, vagy a leírás még hiányzik. Ezek sárga színű kiemeléssel vannak jelezve. Ezért a leírás nem teljes körű, néhol hiányos, vagy még angol nyelvű. Az openBVE folyamatos frissítése miatt előfordulhatnak olyan parancsok, amelyek nem a leírt módon működnek.

Utolsó frissítés 2014.12.19.

Tartalomjegyzék

Általános tudnivalók, fogalmak.. 2

Egykaros jármű.. 2

Kétkaros jármű.. 2

Irányváltó.. 2

Kontroller. 2

Menetkar. 2

Fékezőkar. 2

Menetpozíció.. 2

„0” állás. 2

Fékpozíció.. 2

Vontató jármű.. 2

Vontatott jármű.. 2

Szerelvény.. 2

Szerelvénybe sorolt kocsi 2

Éberségi berendezés. 2

Verzió azonosító.. 3

Parancsfelépítés. 3

Parancsok.. 4

„ACCELERATION” szakasz. 4

„PERFORMANCE” szakasz. 5

„DECELERATION” szakasz. 5

„DELAY” szakasz. 6

„MOVE” szakasz. 6

„BRAKE” szakasz. 8

„PRESSURE” szakasz. 9

„HANDLE” szakasz. 10

„CAB” szakasz. 11

„CAR” szakasz. 11

„DEVICE” szakasz. 14

„MOTOR” szakasz. 17

Jármű kezelőszerveinek leírása.. 18

Meghatározások.. 18

Kétkaros jármű.. 19

Egykaros jármű.. 20

Általános tudnivalók, fogalmak

A „train.dat” fájlban találhatóak a jármű részletes adatai, mint például a gyorsulás, fékezés jellemzői, a felszerelt fedélzeti berendezések, stb. A „train.dat” fájlnak kötelezően a jármű mappájában kell lennie.

A leírásban használt fogalmak:

Egykaros jármű

Egykaros jármű esetén egy kontroller van, ami magában foglalja a menetkart és a fékezőkart. Így ezzel az egy karral lehet a sebességet növelni, illetve csökkenteni.

Kétkaros jármű

Kétkaros jármű esetén külön van menetkar és fékezőkar. A menetkarral lehet a sebességet növelni, a fékezőkarral pedig a sebességet csökkenteni.

Irányváltó

A jármű haladási irányának kiválasztására szolgáló kar. Pozíciói: „0” állás, „Előre” állás és „Hátra” állás.

Kontroller

Egykaros jármű esetén a jármű sebességének növelésére, vagy sebességének csökkentésére szolgáló kar.

Menetkar

Kétkaros járműnél, a sebesség növelésére szolgáló kar.

Fékezőkar

Kétkaros járműnél, a sebesség csökkentésére szolgáló kar.

Menetpozíció

A kontroller, vagy menetkar azon pozíciói, amelyek a sebesség növelésére szolgálnak.

„0” állás

A kontroller, vagy menetkar „nulla” állása.

Fékpozíció

A kontroller vagy fékkar azon pozíciói, amelyek a sebesség csökkentésére szolgálnak.

Vontató jármű

Vonóerő kifejtésre, vasúti elegy továbbítására és rendezésére alkalmas jármű, mely rendelkezhet utas, vagy poggyásztérrel is.

Vontatott jármű

Olyan vasúti jármű, amelynek közlekedéséhez más jármű vonóereje szükséges és jellemzően személy, vagy áruszállításra szolgál.

Szerelvény

A vasúti járművekből összeállított és összekapcsolt járműegység.

Szerelvénybe sorolt kocsi

A szerelvényben megtalálható vontató vagy vontatott jármű. A szerelvénybe sorolt kocsik száma a szerelvényben megtalálható vontató és vontatott járművek összessége.

Éberségi berendezés

Az éberségi berendezés a vasúti jármű vezetőállásán elhelyezett berendezés, amely menetközben folyamatosan ellenőrzi a járművezető tudatos cselekvőképességét. A berendezés, idő-, vagy útarányos közökben, ellenőrző jelzéseket ad a járművezető részére, akinek ezeket meghatározott időközönként - az erre a célra szolgáló érzékelők egyikének működtetésével - nyugtáznia kell; ellenkező esetben a vonat gyorsfékezéssel önműködően megáll.

Verzió azonosító

A fájl legelső sorába egy azonosítót kell megadni, ami a fájl formátumának verzióját jelenti. A lehetséges értékek:

1.22 verzió használata esetén:

BVE1220000

2.0 verzió használata esetén:

BVE2000000

Az openBVE a 2.0 verziót fogadja el. A verzió hatással van az #ACCELERATION beállításaira, lásd a későbbiekben.

Parancsfelépítés

Az azonosító (verzió) utáni sorokban új szakaszt lehet kezdeni, illetve mindegyik sor adata ahhoz a szakaszhoz tartozik, amely legutoljára lett megnyitva.

Új szakaszt a kettőskereszt karakterrel (#) lehet megjelölni, ezt követően a szakasz nevét kell beírni.

#Szakasznév

A szakasznevet követően a szükséges adatokat kell beírni. Az adatok sorrendje fontos! Ha egy új szakasz kezdete miatt az előző szakasz néhány adata nincs megadva, akkor az alapértelmezett adatokat veszi figyelembe a program.

Megjegyzéseket lehet írni minden sor végére. Ilyenkor az adat után pontosvesszőt (;) kell tenni, ezt követően lehet a megjegyzést írni a sor végére.

Parancsok

„ACCELERATION” szakasz

Ebben a szakaszban a jármű gyorsulását lehet beállítani, minden egyes menetpozícióra külön. A jármű menetpozícióinak száma a HANDLE szakasz 2. sorában adható meg.

#ACCELERATION

Ez a bejegyzés kezdi el az ACCELERATION szakaszt. Ez az adat 5 paraméterből áll, amelyeket vesszővel kell elválasztani.

a0, a1, v1, v2, e

a0:    A jármű gyorsulása „km/h/s” mértékegységben megadva, amikor a sebesség 0 km/h.

a1:    A jármű gyorsulása „km/h/s” mértékegységben megadva, a v1 adatban megadott km/h sebességnél.

v1:    Egy megadott sebesség km/h-ban.

v2:    Egy megadott sebesség km/h-ban. Az értéknek nagyobbnak vagy egyenlőnek kell lennie a v1 értékénél.

e:      Egy kitevő. Az adat felhasználása különbözik az 1.22 verzió és a 2.0 verzióban.

Egy darab vontató jármű gyorsulása a sebesség függvényében a következők szerint kerül kiszámításra. A gyorsulás végeredményének mértékegysége mindig km/h/s. A km/h/s mértékegység a m/s2 mértékegység 3,6-szorosa.

§  Ha a vontató jármű (továbbiakban: kocsi) sebessége 0 km/h, akkor a gyorsulása egyenlő az a0 értékkel.

§  Ha a kocsi sebessége 0 km/h és a v1 értéke között van, akkor a gyorsulása a következő képlet szerint kerül kiszámításra:

Gyorsulás számítása, ha a kocsi sebessége 0 km/h és a v1 adat közötti, ahol x egyenlő a kocsi aktuális sebességével:

a0 + (a1 – a0) * x / v1

§  Ha a kocsi sebessége egyenlő a v1 értékével, akkor a gyorsulása egyenlő az a1 értékével.

§  Ha a kocsi sebessége a v1 értéke és v2 értéke között van, akkor a gyorsulása a következő képlet szerint kerül kiszámításra:

Gyorsulás számítása, ha a kocsi sebessége a v1 értéke és a v2 értéke közötti, ahol x egyenlő a kocsi aktuális sebességével:

v1 * a1 / x

§  Ha a kocsi sebessége nagyobb a v2 értékénél, akkor a gyorsulása a következő képlet szerint kerül kiszámításra (a 2.0 verzió esetén):

2.0 verzióhoz a gyorsulás számítása, ha a kocsi sebessége nagyobb a v2 értékénél, ahol x egyenlő a kocsi aktuális sebességével:

v1 * a1 * v2e-1 / xe

A 1.22 verzióban használt e értéke a 2.0 verzióban alkalmazható értékre átkonvertálható, a következő képlet szerint:

Az 1.22 verzióban használt e értékének átkonvertálása a 2.0 verzióban használható e értékére:

e2.0 = 1 - v2 * log(e1.22) / log(9/4)

Figyelembe kell venni, hogy a kocsi gyorsulása számos fizikai tényezőtől is függ, például a súrlódási erőtől, vagy a légellenállástól is.

Példa az ACCELERATION szakaszra, 3 menetpozícióra:

#ACCELERATION

0.97,0.97,13,13,4.57

2.35,2.35,16,16,4.62

2.35,4.85,21,57,4.60

 

„PERFORMANCE” szakasz

Ebben a szakaszban teljesítmény adatokat lehet beállítani.

#PERFORMANCE

Ez a bejegyzés kezdi el az PERFORMANCE szakaszt.

Lassulás

Egy szám, amely a jármű lassulását jelenti km/h/s-ben megadva, az üzemi fékre értve. Az alapértelmezett érték 1.

StatikusSúrlódásEgyüttható

Egy szám, amely a statikus súrlódás együtthatóját jelenti, amelynek fontos szerepe van a kerekek gördülésében, csúszásában. Az alapértelmezett érték 0.35.

NemHasznált

Ez az adat az openBVE-ben nem használatos. 0 értéket javasolt beírni.

GördülésiEllenállásEgyüttható

Nincs leírás.

Az alapértelmezett érték 0.0025.

AerodinamikaiEllenállás

Nincs leírás.

Az alapértelmezett érték 1.2.

Példa az PERFORMANCE szakaszra:

#PERFORMANCE
3.6

0.25
0
0.0025
1.6

„DECELERATION” szakasz

Ebben a szakaszban a fék tulajdonságait lehet beállítani.

#DECELERATION

Ez a bejegyzés kezdi el az DECELERATION szakaszt.

Lassulás

Egy szám, amely a jármű lassulását jelenti km/h/s-ben megadva, a vészfékre értve Az alapértelmezett érték 1.

Példa az DECELERATION szakaszra:

#DECELERATION
5.2

„DELAY” szakasz

Ebben a szakaszban néhány kapcsolás időkésleltetését lehet beállítani.

#DELAY

Ez a bejegyzés kezdi el az DELAY szakaszt.

KésleltetésMenetFel

Egy nem negatív szám, amely azt az időt jelenti másodpercben, amennyi időkésleltetés van a menetkar 1 pozícióval történő felmozgatása és a menet tényleges kialakulása között.

KésleltetésMenetLe

Egy nem negatív szám, amely azt az időt jelenti másodpercben, amennyi időkésleltetés van a menetkar 1 pozícióval történő lemozgatása és a menet tényleges kialakulása között.

KésleltetésFékFel

Egy nem negatív szám, amely azt az időt jelenti másodpercben, amennyi időkésleltetés van a fékkar 1 pozícióval történő felmozgatása és a fékezés tényleges kialakulása között.

Az adat csak olyan járműveknél érvényes, amely elektropneumatikus fék vagy elektromosan vezérelt légfék rendszerű, azaz a BRAKE szakasz FékTípusa értéke 0 vagy 1.

KésleltetésFékLe

Egy nem negatív szám, amely azt az időt jelenti másodpercben, amennyi időkésleltetés van a fékkar 1 pozícióval történő lemozgatása és a fékezés tényleges kialakulása között.

Az adat csak olyan járműveknél érvényes, amely elektropneumatikus fék vagy elektromosan vezérelt légfék rendszerű, azaz a BRAKE szakasz FékTípusa értéke 0 vagy 1.

Légfék

Egy nem negatív szám, amely azt az időt jelenti másodpercben, amennyi időkésleltetés van a légfék karjának történő mozgatása és a légfékezés tényleges megkezdése között.

Az adat csak olyan járműveknél érvényes, amely légfék rendszerű, azaz a BRAKE szakasz FékTípusa értéke 2.

Vészfék

Egy nem negatív szám, amely azt az időt jelenti másodpercben, amennyi időkésleltetés van a vészfék aktiválása és a vészfék tényleges megkezdése között.

Példa az DELAY szakaszra:

#DELAY
0.9

0.5
0.9
0.5
0
0.2

„MOVE” szakasz

Nincs leírás.

#MOVE

Ez a bejegyzés kezdi el az MOVE szakaszt.

JerkPowerUp

Nincs leírás.

JerkPowerDown

Nincs leírás.

JerkBrakeUp

Nincs leírás.

JerkBrakeDown

Nincs leírás.

FékhengerFeltöltés

Egy nem negatív szám, amely azt jelenti, hogy egy másodperc alatt mekkora nyomásértékű sűrített levegő kerül a fékhengerekbe vészfékezés esetén. Az alapértelmezett érték 300. Üzemi fék esetén ennél az értéknél alacsonyabb értéket használ a program.

FékhengerOldás

Egy nem negatív szám, amely azt jelenti, hogy egy másodperc alatt mekkora nyomásértékű sűrített levegő kerül ki a fékhengerekből a fék oldása során. Az alapértelmezett érték 200.

Példa a MOVE szakaszra:

#MOVE
500

3000
3000
500
180
180

„BRAKE” szakasz

Ebben a szakaszban a fék típusát és ennek beállításait lehet megadni.

#BRAKE

Ez a bejegyzés kezdi el az BRAKE szakaszt.

FékTípusa

A jármű fék típusát (rendszerét) lehet beállítani. Beállítási lehetőségek:

0:      Elektromágneses légfék

1:      Digitális/analóg elektropneumatikus fék, fékvezeték nélkül

2:      Légfék

Ha az érték 2, akkor a jármű légfék rendszerű. Ebben az esetben a jármű mindenképpen kétkaros, azaz a HANDLE szakaszban az IrányításTípusa értéke 0 (HANDLE szakasz, 1. sor).

Légfék rendszerű jármű esetén a fékvezeték a jármű teljes hosszán megtalálható. Fékezéskor a fékvezeték nyomása csökken, azonban a hátrébb található kocsikon időkülönbséggel jelenik meg a fékhengernyomás, mert a kocsik között nincs szinkronizálva a fék működése.

A fékvezetéki nyomás a jármű fékjeinek leoldott állapotában maximum a PRESSURE szakasz, FékvezetékNormálÉrtéke megfelelő értékű (PRESSURE szakasz, 5. sor). A fékvezetéki nyomás sosem magasabb, mint a töltővezetéki nyomás, mert az a töltővezetékből töltődik. Lásd még a jármű fékrendszereiről szóló leírást (kétkaros és egykaros járművek).

Ha például a töltővezetéki nyomás csak 300 kPa, és a fékezőkart „oldó állásba” tesszük, akkor a fékvezetéki nyomás legfeljebb a töltővezetéki nyomás értékét éri el. Ekkor a jármű még befékezett állapotban is lehet. A töltővezeték feltöltődésével éri el a fékvezetéki nyomás a maximum értéket, amikor a jármű fékjei teljesen leoldanak.

Ha az érték 0, akkor a jármű elektromágneses légfék rendszerű. Ez egy fejlettebb változata a légféknek. Ellentétben a légfékes rendszerrel ebben a rendszerben a kocsik között elektromosan szinkronizált a fék, így azonos időben fékeződik mindegyik kocsi. A fékvezeték ebben a rendszerben is a töltővezetékből töltődik.

Ha az érték 1, akkor a jármű elektropneumatikus rendszerű, fékvezeték nélkül. Mindegyik kocsi egy független egység, amelynek saját fékrendszere van, és a fékek elektromosan szinkronizáltak.

KiegészítőFékTípusa

A jármű kiegészítő fék típusát lehet beállítani. A kiegészítő fék segíti a vonatot a fékezésben, illetve a megállásban. Az adat csak olyan járműveknél érvényes, amely elektromágneses fék vagy elektropneumatikus fék rendszerű, azaz a BRAKE szakasz FékTípusa értéke 0 vagy 1.

Beállítási lehetőségek:

0:      Nincs kiegészítő fék.

1:      Elektromosan fékez a KiegészítőFékBelépésSebessége értékhez írt sebesség eléréséig, ezután kiegészítő légfék állítja meg a járművet.

2:      Elektromosan, (szükség esetén légfékezzésel is) fékez. A KiegészítőFékBelépésSebessége értékhez írt sebesség elérése után kiegészítő légfék állítja meg a járművet

Ha az érték 0, akkor a jármű elektromosan és légfékkel is fékez.

Ha az érték 1, akkor a jármű elektromosan fékez a KiegészítőFékBelépésSebessége értékben megadott sebesség eléréséig. Ezt követően egy kiegészítő légfék állítja a járművet, ekkor a jármű elektromosan már nem fékez.

Ha az érték 2, akkor a jármű a PERFORMANCE szakaszban megadott Lassulás értéknek megfelelően lassul. Azonban ha a motor nem tudja ezt a lassulást önmaga teljesíteni, akkor egy kiegészítő légfék is belép. Ha a jármű sebessége a KiegészítőFékBelépésSebesség értékben megadott sebesség alatt van, akkor egy kiegészítő légfék állítja meg a járművet. A fékhengereknek némi időbe telik amíg feltöltődnek, emiatt az elektoromos fék még ez idő alatt is működik.

A jármű elektromos fékjeinek lassulásának teljesítménye az ACCELERATION szakaszban megadott gyorsulási adatok, illetve az abból számolt görbéken (ez az érték a MaximumGyorsulás), valamint a PERFORMANCE szakaszban megadott Lassulás értéken (ez az érték a Lassulás) keresztül kerülnek kiszámításra a következő képlet szerint:

0.5 * (MaximumGyorsulás + Lassulás)

Feltehetően a későbbi verziókban ez változni fog!

KiegészítőFékBelépésSebessége

Egy szám, amely azt jelenti, hogy a KiegészítőFékTípusa a jármű mely km/h sebességénél lép be.

Ha a FékTípusa értéke 2, vagy a KiegészítőFékTípusa értéke 0, akkor ez az érték figyelmen kívül marad.

Példa a BRAKE szakaszra:

#BRAKE
0

1
10

„PRESSURE” szakasz

FékhengernyomásÉrtékeÜzemiFékezésnél

Egy pozitív szám, amely a maximális fékhengernyomás értékét jelenti kiloPascal-ban (kPa), üzemi fékezés esetén.

FékhengernyomásÉrtékeVészfékezésnél

Egy pozitív szám, amely a maximális fékhengernyomás értékét jelenti kiloPascal-ban (kPa), vészfékezés esetén.

KompresszorBekapcsolásÉrtéke

Egy szám, amely azt a nyomásértéket jelenti, amelyen a kompresszor bekapcsol. a BVE itt kezdi el lejátszani a kompresszor hangját. Lásd még a „töltővezetéki nyomás” leírását.

KompresszorKikapcsolásÉrtéke

Egy szám, amely azt a nyomásértéket jelenti, amelyen a kompresszor kikapcsol. a BVE itt hagyja abba a kompresszor hangjának lejátszását. Lásd még a „töltővezetéki nyomás” leírását.

FékvezetékNormálÉrtéke

Egy szám, amely a fékvezeték nyomásának normál értékét jelenti. Az érték csak a FékhengernyomásÉrtékeVészfékezésnél és a KompresszorBekapcsolásÉrtéke között lehet.

Lásd még a „fékvezetéki nyomás” leírását.

Példa az PRESSURE szakaszra:

#PRESSURE
235

235
620
820
500

„HANDLE” szakasz

Ebben a szakaszban a jármű irányítását, illetve a menet- és fékpozícióik számát lehet megadni.

#HANDLE

Ez a bejegyzés kezdi el a HANDLE szakaszt.

IrányításTípusa

Beállítási lehetőségek:

0:      Kétkaros jármű.

1:      Egykaros jármű.

Ha a jármű légfék rendszerű, azaz a BRAKE szakasz első sora (FékTípusa) értéke 2, akkor ez az adat mindenképpen 0.

MenetpozíciókSzáma

Egy pozitív egész szám, amely a jármű menetpozícióinak számát jelenti. Ez meghatározza, hogy az ACCELERATION szakaszban hány adatsort kell megadni.

FékpozíciókSzáma

Egy pozitív egész szám, amely a jármű fékpozícióinak számát jelenti. Ez az adat figyelem kívül marad, ha a jármű légfék rendszerű, azaz ha a BRAKE szakasz első sora (FékTípusa) értéke 2.

PowerNotchReduceSteps

Nincs leírás.

„CAB” szakasz

Ebben a szakaszban a járművezető szemének elhelyezkedését lehet megadni.

#CAB

Ez a bejegyzés kezdi el a CAB szakaszt.

#CAB vagy #COCKPIT szakasznév használható.

illustration_cab_coordinates

X

Egy szám, amely a járművezető szemének pozícióját jelenti a járművön a vágánytengely közepéhez (vízszinteshez) képest milliméterben. Negatív érték esetén balra, pozitív érték esetén jobbra.

Y

Egy szám, amely a járművezető szemének pozícióját jelenti a járművön a sínkoronához (függőlegeshez) képest milliméterben. Negatív érték esetén lefelé, pozitív érték esetén felfelé.

Z

Egy szám, amely a járművezető szemének pozícióját jelenti a járművön a kocsi elejéhez (hosszirányhoz) képest milliméterben. Negatív érték esetén hátrafelé, pozitív érték esetén előrefelé.

Példa az CAB szakaszra:

#CAB
0

2300
-1000

 „CAR” szakasz

Ebben a szakaszban a kocsik számát és tömegét lehet megadni.

#CAR

Ez a bejegyzés kezdi el a CAR szakaszt.

VontatóKocsiTömege

Egy pozitív szám, amely egy vontató kocsi tömegét jelenti tonnában.

VontatóKocsikSzáma

Egy pozitív egész szám, amely a szerelvénybe sorolt vontató kocsik számát jelenti. Csak ezek a járművek képesek vonóerő kifejteni.

VontatottKocsiTömege

Egy pozitív szám, amely egy vontatott kocsi tömegét jelenti tonnában.

VontatottKocsikSzáma

Egy nem negatív egész szám, amely a szerelvénybe sorolt vontatott kocsik számát jelenti.

EgyKocsiHossza

Egy pozitív szám, amely egy szerelvénybe sorolt kocsi hosszát jelenti méterben. A szerelvénybe sorolt kocsik mindegyike ebben az adatban megadott értéknek megfelelő hosszú lesz, azonban ez felülírható az extensions.cfg fájl használatával.

ElsőKocsiVontatóJármű

Ez az adat meghatározza, hogy a szerelvény első kocsija vontató jármű-e vagy sem. Beállítási lehetőségek:

0:      A szerelvény első kocsija nem vontató jármű, de egy vontatott jármű.

1:      A szerelvény első kocsija vontató jármű.

Ha az első kocsi vontató jármű, és csak egy darab vontató jármű van a szerelvénybe sorolva, akkor a szerelvényben az összes többi kocsi mindegyike vontatott jármű, tehát a vontató jármű húzza a vontatott járműveket.

Ha az első kocsi nem vontató jármű, és csak egy darab vontató jármű van a szerelvénybe sorolva, akkor az utolsó kocsi a vontató jármű. Ekkor a szerelvényben az összes többi kocsi mindegyike vontatott jármű, tehát a vontató jármű tolja a vontatott járműveket.

Ha az első kocsi vontató jármű, és a szerelvényben pontosan kettő darab vontató jármű van, akkor az utolsó kocsi lesz a másik vontató jármű.

Ha az első kocsi nem vontató jármű, és a szerelvényben pontosan kettő darab vontató jármű és egy darab vontatott jármű van, akkor a második és harmadik kocsi lesz a kettő darab vontató jármű.

Ha az első kocsi nem vontató jármű, és a szerelvényben pontosan kettő darab vontató jármű és egynél több vontatott jármű van, akkor a vontató járművek pozíciói (a és b) az alábbi képlet szerint kerülnek kiszámításra:

a értéke:

a = FelfeléKerekítve(0.25 * (n-1))

b értéke:

b = LefeléKerekítve(0.75 * (n-1))

ahol a szerelvénybe sorolt kocsik sorszáma 0 (legelső kocsi), és n-1 (legutolsó kocsi) közé esik, ebben n egyenlő a szerelvénybe sorolt kocsik számával.

Példa:

A szerelvényben kettő darab vontató jármű, és nyolc darab vontatott jármű van (azaz összesen tíz darab jármű van a szerelvényben). Az első kocsi nem vontató jármű.

Ekkor az „a” jármű (egyik vontató jármű) helye a szerelvényben:

a = (0.25 * (10-1)) = 2,25, mindez felfelé kerekítve = 3.

0-tól kezdve ez a negyedik sorszám, azaz az egyik vontató jármű a szerelvény 4. kocsija.

Ekkor a „b” jármű (másik vontató jármű) helye a szerelvényben:

b = (0.75 * (10-1)) = 6,75, mindez lefelé kerekítve = 6.

0-tól kezdve ez a hetedik sorszám, azaz a másik vontató jármű a szerelvény 7. kocsija.

Más paraméterek esetén a vontató járművek helye a szerelvényben meg van határozva.

Ha az ElsőKocsiVontatóJármű értéke 0, akkor a VontatottJárművekSzáma értéke kötelezően legalább 1. Az alapértelmezett érték 1.

KocsiSzélessége

Egy pozitív szám, amely egy kocsi szélességét jelenti méterben. A megadott érték a szerelvénybe sorolt kocsik mindegyikére vonatkozik. Az alapértelmezett érték 2.6.

KocsiMagassága

Egy pozitív szám, amely egy kocsi magasságát jelenti méterben. A megadott érték a szerelvénybe sorolt kocsik mindegyikére vonatkozik. Az érték a légellenállás számításánál kerül alkalmazásra. Az alapértelmezett érték 3.2.

TömegközéppontMagassága

Egy szám, amely azt jelenti, hogy a sínkorona felett milyen magasan van a kocsi tömegközéppontja. A megadott érték a szerelvénybe sorolt kocsik mindegyikére vonatkozik. Az érték elsősorban a kisiklás esetén történő számításoknál használatos. Az alapértelmezett érték 1.5.

VédtelenElsőFelület

Egy szám, amely egy kocsi elejének azon területét jelenti négyzetméterben (m2), amely teljesen védtelen a légellenállással szemben. Ez az az eset, amikor a kocsi a szerelvény elején található és a jármű előre halad, illetve ha a kocsi a legutolsó kocsi a szerelvényben és a szerelvény hátrafelé halad. A megadott érték a szerelvénybe sorolt kocsik mindegyikére vonatkozik. Az érték a légellenállás számításához kerül felhasználásra. A járműveknek általában alacsonyabb a VédtelenElsőFelület értéke a KocsiSzélessége * KocsiMagassága értékénél. Az alapértelmezett érték:

VédtelenElsőFelület = 0.6 * KocsiSzélessége * KocsiMagassága

 

VédettElsőFelület

Egy szám, amely egy kocsi elejének azon területét jelenti négyzetméterben (m2), amely nem teljesen védtelen a légellenállással szemben. Ez az az eset, amikor a kocsi a szerelvény közepén található és a szomszédos kocsik körülveszik. A megadott érték a szerelvénybe sorolt kocsik mindegyikére vonatkozik. Az érték a légellenállás számításához kerül felhasználásra. Az alapértelmezett érték:

VédettElsőFelület = 0.2 * KocsiSzélessége * KocsiMagassága

Példa a CAR szakaszra:

#CAR
29.8

1
14.5
8
22.12
0
2.75
3.78

1.65
2.01
1.35

„DEVICE” szakasz

Ebben a szakaszban a jármű berendezéseit lehet megadni, illetve beállítani.

#DEVICE

Ez a bejegyzés kezdi el az DEVICE szakaszt.

Ats

Az adat azt adja meg, hogy melyik alapértelmezett japán biztonsági berendezéssel van felszerelve a jármű. Ha plugin használva van, akkor az adatnak nincs hatása.

Beállítási lehetőségek:

    -1:   Sem az ATS-SN, sem az ATS-P rendszer nincs a járművön. Éberségi berendezés sincs a járművön.

      0:   ATS-SN rendszer van a járművön, azonban ATS-P rendszer nincs.

      1:   ATS-SN és ATS-P rendszer is van a járművön.

Atc

Nincs leírás.

ÉberségiBerendezés

Beállítási lehetőségek:

0:      Éberségi berendezés nincs a járművön.

1:      Éberségi berendezés van a járművön. Ebben az esetben az Ats értékének 0-nak vagy 1-nek kell lennie. Amennyiben plugint használunk, akkor ennek az adatnak nincs jelentősége.

Az openBVE-ben amennyiben 60 másodpercig semmilyen kezelőszervet nem mozgatunk (kontroller/menetkar, fékkar), akkor egy figyelmeztető hang és fényjelzés jelenik meg, az „EB” jelzés zölden világít. Ekkor még 5 másodpercünk van, hogy az éberségi berendezést nyugtázzuk.

Az éberségi berendezés nyugtázható:

§  a kontroller/menetkar mozgatásával

§  a fékkar mozgatásával

§  az éberségi nyugtázó gombjával („DELETE” billentyű).

Az éberségi nyugtázásának elmaradása esetén a jármű vészfékkel megáll. Ekkor az „ATS” és „EB” lámpa elalszik, az „ATS RUN” pirosan villog. Az ATS újraindítása utána lehet a járművet elindítani.

SebességTartás

Beállítási lehetőségek:

0:      Sebességtartás berendezés nincs a járművön.

1:      Sebességtartás berendezés van a járművön.

Ha sebességtartás berendezés van a járművön, akkor a járművezető tartani tudja az aktuális sebességet. A berendezés növeli a vonóerőt olyan esetben, ha bizonyos tényezők normális esetben lassítanák a járművet (emelkedők, súrlódás). A berendezés azonban nem csökkenti a sebességet (nem fékez) lejtőben.

A járműben egy „TEMPOMAT” jelzőlámpa jelenik meg. Ezzel a funkcióval a jármű sebességét állandó értéken tarthatjuk.

A használatához a Backspace billentyűt kell megnyomni, ekkor a „TEMPOMAT” jelzőlámpa narancssárga színnel világít és a funkció aktiválásakor aktuális sebességet tartja a jármű.. A sebességtartás megszüntetéséhez a Backspace billentyűt ismét meg kell nyomni, ekkor a „TEMPOMAT” jelzőlámpa nem világít.

FékerőTartás

Beállítási lehetőségek:

0:      Fékerőtartás berendezés nincs a járművön.

1:      Fékerőtartás berendezés van a járművön.

Ha fékerőtartás berendezés van a járművön, akkor ez a berendezés a jármű aktuális sebességét tartja (fékez), ha a jármű lejtőben halad. A jármű legelső fékpozíciója egy fékerő tartó pozíció, és ezzel együtt a HANDLE szakasz, 3. sorának megfelelő számú fékpozíciója van.

Kipörgésgátló

A kipörgésgátló berendezés bizonyos időközökben ellenőrzést hajt végre (időközök csökkentése), ha kerékfelpörgés történik. A kerekek felpörgése esetén bizonyos összeggel (összeg csökkentése) csökkenti a motor teljesítményét, így a kerekek visszanyerik a tapadásukat. Bizonyos időközökben (időközök növelése) a berendezés növeli a motor teljesítményét egy bizonyos összeggel (összeg növelése), a kerekek kipörgésének figyelembevételével.

Beállítási lehetőségek:

    -1:   Kipörgésgátló berendezés nincs a járművön.

      0:   A típusú kipörgésgátló berendezés van a járművön.

      1:   B típusú kipörgésgátló berendezés van a járművön.

      2:   C típusú kipörgésgátló berendezés van a járművön.

      3:   D típusú kipörgésgátló berendezés van a járművön.

Négy kipörgésgátló típusának jellemzői:

Típus

Időközök csökkentése

Összeg csökkentése

Időközök növelése

Összeg növelése

Leírás

A

magas

majdnem nulla

közepes

nagyon magas

A motor teljesítményét szinte azonnal lecsökkenti, majd gyors lépésekben növeli a teljesítményt.

B

közepes

alacsony

magas

alacsony

Az ellenőrzések nem gyakoriak, lassan alkalmazkodik. A felpörgés tovább tarthat, és a motor teljesítménye lassabban növekszik. A berendezés működése simább.

C

közepes

közepes

közepes

közepes

Ennek típusnak a működése a B és D típus között található.

D

alacsony

magas

alacsony

magas

Az ellenőrzés gyors, és az alkalmazkodás is gyors. Updates fast and adapts fast. Kerékfelpörgés csak kis ideig történik, a motor teljestménye is gyorsan növekszik. A berendezés működése hirtelenebb.

 

NemHasznált

Ez az adat az openBVE-ben nem használatos. 0 értéket javasolt beírni.

ÁthaladásFigyelmeztetés

Beállítási lehetőségek:

0:      Az áthaladás figyelmeztetés ki van kapcsolva.

1:      Az áthaladás figyelmeztetés be van kapcsolva, és 1 alkalommal játszódik le.

2:      Az áthaladás figyelmeztetés be van kapcsolva, és folyamatosan játszódik le.

Áthaladás figyelmeztetést lehet bekapcsolni. Ha az érték 1, akkor a jármű mappájában lévő halt.wav fájl 1 alkalommal játszódik le az állomás előtt körülbelül 400 méterrel. Ha az érték 2, akkor a hangfájl folyamatosan játszódik le mindaddig, amíg a jármű meg nem áll az állomásban, és az ajtók ki nem nyílnak.

AjtóNyitásMód

Beállítási lehetőségek:

0:      Az utastéri ajtók automatikusan nyílnak, de idő előtt (megállás előtt) manuálisan is nyithatók. Ez az alapértelmezett.

1:      Az utastéri ajtók automatikusan nyílnak. Manuális nyitási lehetőség nincs.

2:      Az utastéri ajtók manuálisan nyithatóak.

AjtóZárásMód

Beállítási lehetőségek:

0:      Az utastéri ajtók automatikusan záródnak, de idő előtt (indulás előtt) manuálisan is zárhatóak. Ez az alapértelmezett.

1:      Az utastéri ajtók automatikusan záródnak. Manuális zárási lehetőség nincs.

2:      Az utastéri ajtók manuálisan zárhatóak.

Példa a DEVICE szakaszra:

#DEVICE
1

0
1
0
0
0
0
1
2
2

„MOTOR” szakasz

Ebben a szakaszban lehet beállítani a jármű motorhangját adott sebességekre vonatkozóan. A hang lejátszási idejét és hangerejét is lehet állítani. Négy szakaszból áll, amelyek elnevezése:

§  #MOTOR_P1

§  #MOTOR_P2

§  #MOTOR_B1

§  #MOTOR_B2

A #MOTOR_P1 és #MOTOR_P2 szakaszok két, független hangot állítanak be, amelyek adott időben játszódhatnak le menetüzemben.

A #MOTOR_B1 és #MOTOR_B2 szakaszok két, független hangot állítanak be, amelyek adott időben játszódhatnak le féküzemben.

Minden szakasz a Motor üzemhez kapcsolódó elnevezéssel kezdhető:

MOTOR_szakasznév

Azt ezt követő sorokban azokat az adatokat kell megadni, hogy melyik hangfájl és hogyan játszódjon le a 0.2 km/h sebességnél, és annak többszöröseinél. Az első sor adata a 0 km/h sebességet jelenti, a második a 0.2 km/h sebességet, a harmadik a 0.4 km/h sebességet, és így tovább. Korlátlan számú sor megadható. Például a 800. sor adata tartalmazza a (800-1) * 0.2 = 159.8 km/h sebességnél lejátszandó hang tulajdonságait. Ha a jármű nagyobb sebességgel halad, mint az utolsó bejegyzéshez vonatkozó sebesség, akkor az utolsó bejegyzés érvényes ezekre a nagyobb sebességekre.

A Motor_szakasznév szakaszon belül a következő formátumban kell az adatokat megadni:

HangIndex, HangSebessége, Hangerő

HangIndex:              Egy nem negatív szám, amely azt jelenti, hogy melyik MotorHangIndex.wav fájl játszódjon le, vagy a sound.cfg fájl [Motor] szakaszában meghatározott HangIndex=Fájlnév paraméterben beállított fájlt játssza le. Ha a HangIndex értéke -1, akkor nem játszódik le hang. Az alapértelmezett érték -1.

HangSebessége:    Egy pozitív szám, amely a hang sebességét jelenti százalékban. Ha az érték 100, akkor a hang változatlanul játszódik le, ha az érték 200, akkor a hang dupla sebességgel (fele annyi idő alatt) játszódik le, ha az érték 50, akkor a hang fele akkora sebességgel (kétszer olyan hosszú idő alatt) játszódik le, az eredeti hangnál. A 0 közeli értékeket célszerű elkerülni.

Hangerő:                   Egy nem negatív szám, amely a lejátszandó hang hangerejét jelenti. A névleges (100%) hangerő értéke 128. A hangerő skálája nem lineáris.

Figyelembe kell venni, hogy a végleges hang arányos a vonat gyorsulásával/lassulásával. Ez azt jelenti, hogy ha a jármű gyorsulása csak a töredéke a legnagyobb gyorsulásának, akkor a végleges hangerő kisebb lesz. Ugyanígy, ha a jármű lassulásának csak a töredéke a legnagyobb lassulásának, akkor a végleges hangerő kisebb lesz.

Példa a MOTOR_P1 szakasz bejegyzéseire:

#MOTOR_P1
-1,100,36
0,100,36
0,100,35
0,100,35
0,100,34
0,100,34
0,100,33
0,100,33
0,100,32
0,100,32

Jármű kezelőszerveinek leírása

Meghatározások

A jármű fékrendszere elektromágneses légfék                                    =     BRAKE szakasz első sorának értéke „0”

A jármű fékrendszere elektropneumatikus fék                                     =     BRAKE szakasz első sorának értéke „1

A jármű fékrendszere légfék                                                                  =     BRAKE szakasz első sorának értéke „2”

A maximális fékhengernyomás értéke üzemi fékezés esetén (kPa)   =     PRESSURE szakasz, 1. sorának értéke

A maximális fékhengernyomás értéke vészfékezés esetén (kPa)       =     PRESSURE szakasz, 2. sorának értéke

Nyomáskapcsoló minimum értéke (kPa)                                              =     PRESSURE szakasz, 3. sorának értéke

Nyomáskapcsoló maximum értéke (kPa)                                             =     PRESSURE szakasz, 4. sorának értéke

Fékvezeték normál értéke (kPa)                                                            =     PRESSURE szakasz, 5. sorának értéke

„töltővezetéki nyomás”:         A légfékek, és az ajtók sűrített levegővel működnek. Ezen berendezések működése miatt a töltővezetéket időnként újra fel kell tölteni, ezt a kompresszor végzi, egy nyomáskapcsoló vezérlése által. Ha a töltővezetéki nyomás lecsökken a nyomáskapcsoló minimum értékére (PRESSURE szakasz, 3. sorának értéke), akkor a nyomáskapcsoló által a kompresszor bekapcsol, elkezdi feltölteni a töltővezetéket, majd a nyomáskapcsoló maximum értékének (PRESSURE szakasz, 4. sorának értéke). elérésekor a kompresszor kikapcsol.

„fékvezetéki nyomás”:             Elektromágneses légfék rendszerű (BRAKE szakasz, 1. sorának értéke = 0) ármű esetén a fékvezetéki nyomás 490 kPa. Csak vészfékállásban változik, ekkor 0 kPa-ra eshet.

Elektromosan vezérelt légfékes rendszerű (BRAKE szakasz, 1. sorának értéke = 1) jármű esetén klasszikus fékvezeték nincs.

Légfékes rendszerű jármű (BRAKE szakasz, 1. sorának értéke = 2) esetén a fékvezetéki nyomás a jármű fékjeinek leoldott állapotában maximum a fékvezeték normál értékével egyenlő (PRESSURE szakasz, 5. sorának értéke). A fékvezetéki nyomás sosem magasabb, mint a töltővezetéki nyomás, mert az a töltővezetékből töltődik. Lásd még a jármű fékrendszereiről szóló leírást (kétkaros és egykaros járművek).

Ha például a töltővezetéki nyomás csak 300 kPa, és a fékezőkart „oldó állásba” tesszük, akkor a fékvezetéki nyomás legfeljebb a töltővezetéki nyomás értékét éri el. Ekkor a jármű még befékezett állapotban is lehet. A töltővezeték feltöltődésével éri el a fékvezetéki nyomás a normál értéket, amikor a jármű fékjei teljesen leoldanak.

„fékhengernyomás”:                 Fékezéskor a járművet a fékhengerekbe juttatott sűrített levegő fékezi, illetve állítja meg. Különböző fékrendszerek léteznek. A fékhengernyomás sosem magasabb, mint a töltővezetéki nyomás.

Lásd még a jármű fékrendszereiről szóló leírást (kétkaros és egykaros járművek).

 

Kétkaros jármű

A HANDLE szakasz első sorának (IrányításTípusa) értéke „0”.

Valamennyi járműben a HANDLE szakasz, 2. sorának (MenetpozíciókSzáma) megfelelő menetpozíció van.

Fékrendszerek:

Logo

BRAKE szakasz második sora

„0”

„1”

„2”

BRAKE szakasz első sora

„0”

Fékpozíciói: „oldó állás”, és a HANDLE szakasz, 3. sorának (FékpozíciókSzáma) megfelelő számú fékpozíció.

Minden fékpozíción fix fékhengernyomás van, függetlenül a jármű haladási sebességétől.

Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás. Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás, illetve a fékvezetéki nyomás 0 kPa-ra eshet.

Fékpozíciói: „oldó állás”, és a HANDLE szakasz, 3. sorának (FékpozíciókSzáma) megfelelő számú fékpozíció.

Fékhengernyomás fékpozíción akkor jelentkezik, ha a BRAKE szakasz 3. sorában szereplő értékénél nem nagyobb („km/h”) a jármű sebessége, és ezt követően minden fékpozícióhoz fix fékhengernyomás tartozik.

Ha a BRAKE szakasz, 1. sora „0”, és a 3. sora „10”, akkor fékhengernyomás csak akkor jelentkezik, ha a jármű fékezőkarja fékpozíción van, és a jármű sebessége nem nagyobb 10 km/h-nál.

Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás. Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás, illetve a fékvezetéki nyomás 0 kPa-ra eshet.

„1”

Fékpozíciói: „oldó állás”, és a HANDLE szakasz, 3. sorának megfelelő számú fékpozíció.

Minden fékpozíción fix fékhengernyomás van, függetlenül a jármű haladási sebességétől.

Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás. Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás. A fékvezetéki nyomás 490 kPa-n marad.

Fékpozíciói: „oldó állás”, és a HANDLE szakasz, 3. sorának megfelelő számú fékpozíció.

Fékhengernyomás fékpozíción akkor jelentkezik, ha a BRAKE szakasz 3. sorában szereplő értékénél nem nagyobb („km/h”) a jármű sebessége, és ezt követően minden fékpozícióhoz fix fékhengernyomás tartozik.

Ha BRAKE szakasz, 1. sora „0”, és a 3. sora „10”, akkor fékhengernyomás csak akkor jelentkezik, ha a jármű fékezőkarja fékpozíción van, és a jármű sebessége nem nagyobb 10 km/h-nál.

Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás. Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás. A fékvezetéki nyomás mindig 490 kPa-n marad.

„2”

A „fékezőkar” pozíciói, légfékes rendszerű jármű esetén:

„oldó állás”:                  A jármű fékjeinek leoldására szolgáló pozíció.

„zárt állás”:                  Ebben a helyzetben a töltővezeték és a fékvezeték között nincs kapcsolat.

„fékező állás”:              Ebben az állásban a fékvezeték nyomását kis keresztmetszeten csökkentjük, ezzel egy időben a fékhengerekbe levegő kerül, ami a jármű fékeződését okozza, mindaddig, amíg a fékezőkart „zárt állás” vagy az „oldó állás” valamelyikébe nem helyezzük. A fékhengernyomás legfeljebb a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő értéket érheti el.

Ha a fékezőkart a „fékező állás” után „zárt állás” helyzetbe helyezzük, akkor a fékhengernyomás annyi marad, amit a mutató jelez.

Ha a fékezőkart a „fékező állás” után „oldó állás” helyzetbe helyezzük, akkor a fék elkezd oldani.

„vészfékállás”:             Ebben az állásban a fékvezeték nyomását nagy keresztmetszeten csökkentjük, ezzel egy időben gyorsan a fékhengerekbe kerül a levegő, ami a jármű leggyorsabb befékeződését okozza mindaddig, amíg a fékezőkart „zárt állás” vagy az „oldó állás” valamelyikébe nem helyezzük.

A fékvezeték nyomása lecsökkenhet 0 kPa-ra. A fékhengernyomás a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő értéket érheti el.

 

Egykaros jármű

A HANDLE szakasz első sorának értéke „1”.

Valamennyi járműben a HANDLE szakasz, 2. sorának megfelelő menetpozíció van.

Fékrendszerek:

Logo

BRAKE szakasz második sora

„0”

„1”

„2”

BRAKE szakasz első sora

„0”

Fékpozíciói: a HANDLE szakasz, 3. sorának megfelelő számú fékpozíciója van.

Minden fékpozíción fix fékhengernyomás van, függetlenül a jármű haladási sebességétől.

Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás. Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás, illetve a fékvezetéki nyomás 0 kPa-ra eshet.

Fékpozíciói: a HANDLE szakasz, 3. sorának megfelelő számú fékpozíciója van.

Fékhengernyomás fékpozíción akkor jelentkezik, ha a BRAKE szakasz 3. sorában szereplő értékénél nem nagyobb („km/h”) a jármű sebessége, és ezt követően minden fékpozícióhoz fix fékhengernyomás tartozik.

Ha a train.dat fájl, #BRAKE szakasz, 1. sora „0”, és a 3. sora „10”, akkor fékhengernyomás csak akkor jelentkezik, ha a jármű kontrollere fékpozíción van, és a jármű sebessége nem nagyobb 10 km/h-nál.

Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás. Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás, illetve a fékvezetéki nyomás 0 kPa-ra eshet.

„1”

Fékpozíciói: a HANDLE szakasz, 3. sorának megfelelő számú fékpozíciója van.

Minden fékpozíción fix fékhengernyomás van, függetlenül a jármű haladási sebességétől.

Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás. Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás. A fékvezetéki nyomás 490 kPa-n marad.

Fékpozíciói: a HANDLE szakasz, 3. sorának megfelelő számú fékpozíciója van.

Fékhengernyomás fékpozíción akkor jelentkezik, ha a BRAKE szakasz 3. sorában szereplő értékénél nem nagyobb („km/h”) a jármű sebessége, és ezt követően minden fékpozícióhoz fix fékhengernyomás tartozik.

Ha a train.dat fájl, #BRAKE szakasz, 1. sora „0”, és a 3. sora „10”, akkor fékhengernyomás csak akkor jelentkezik, ha a jármű kontrollere fékpozíción van, és a jármű sebessége nem nagyobb 10 km/h-nál.

Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás. Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás. A fékvezetéki nyomás mindig 490 kPa-n marad.

„2”

A „fékpozíciók”, légfékes rendszerű jármű esetén:

„oldó állás”:                  A jármű fékjeinek leoldására szolgáló pozíció. Egykaros jármű esetén nincs külön pozíciója, a féket a kontroller „0” állásba helyezésével lehet leoldani.

„zárt állás”:                  Ebben a helyzetben a töltővezeték és a fékvezeték között nincs kapcsolat.

„fékező állás”:              Ebben az állásban a fékvezeték nyomását kis keresztmetszeten csökkentjük, ezzel egy időben a fékhengerekbe levegő kerül, ami a jármű fékeződését okozza, mindaddig, amíg a kontrollert „zárt állás” vagy az „oldó állás” valamelyikébe nem helyezzük. A fékhengernyomás legfeljebb a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő értéket érheti el.

Ha a kontrollert a „fékező állás” után „zárt állás” helyzetbe helyezzük, akkor a fékhengernyomás annyi marad, amit a mutató jelez.

Ha a kontrollert a „fékező állás” után „0” állásba helyezzük, akkor a fék elkezd oldani.

„vészfékállás”:             Ebben az állásban a fékvezeték nyomását nagy keresztmetszeten csökkentjük, ezzel egy időben gyorsan a fékhengerekbe kerül a levegő, ami a jármű leggyorsabb befékeződését okozza mindaddig, amíg a kontrollert „zárt állás” vagy a „0” állás valamelyikébe nem helyezzük.

A fékvezeték nyomása lecsökkenhet 0 kPa-ra. A fékhengernyomás a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő értéket érheti el.

http://www.bveklub.hu/

http://www.bvemetro.hu/

© 2014