openBVE
járműkészítés
Leírás a „train.dat” fájlhoz szükséges parancsokról
A leírás az openBVE-hez készíthető járművek „train.dat” fájlhoz szükséges parancsok
magyarázatát írja le.
A dokumentum forrása a http://openbve.trainsimcentral.co.uk/develop/train_train_dat.html
weboldal. Egyes elemek működése ismeretlen, vagy még nem kipróbált, vagy a
leírás még hiányzik. Ezek sárga
színű kiemeléssel vannak jelezve. Ezért a leírás nem teljes körű, néhol
hiányos, vagy még angol nyelvű. Az openBVE
folyamatos frissítése miatt előfordulhatnak olyan parancsok, amelyek nem a
leírt módon működnek.
Utolsó frissítés 2014.12.19.
Tartalomjegyzék
Általános
tudnivalók, fogalmak
Jármű kezelőszerveinek leírása
A „train.dat” fájlban találhatóak a jármű részletes adatai, mint például a gyorsulás, fékezés jellemzői, a felszerelt fedélzeti berendezések, stb. A „train.dat” fájlnak kötelezően a jármű mappájában kell lennie.
A leírásban használt fogalmak:
Egykaros jármű esetén egy kontroller van, ami magában foglalja a menetkart és a fékezőkart. Így ezzel az egy karral lehet a sebességet növelni, illetve csökkenteni.
Kétkaros jármű esetén külön van menetkar és fékezőkar. A menetkarral lehet a sebességet növelni, a fékezőkarral pedig a sebességet csökkenteni.
A jármű haladási irányának kiválasztására szolgáló kar. Pozíciói: „0” állás, „Előre” állás és „Hátra” állás.
Egykaros jármű esetén a jármű sebességének növelésére, vagy sebességének csökkentésére szolgáló kar.
Kétkaros járműnél, a sebesség növelésére szolgáló kar.
Kétkaros járműnél, a sebesség csökkentésére szolgáló kar.
A kontroller, vagy menetkar azon pozíciói, amelyek a sebesség növelésére szolgálnak.
A kontroller, vagy menetkar „nulla” állása.
A kontroller vagy fékkar azon pozíciói, amelyek a sebesség csökkentésére szolgálnak.
Vonóerő kifejtésre, vasúti elegy továbbítására és rendezésére alkalmas jármű, mely rendelkezhet utas, vagy poggyásztérrel is.
Olyan vasúti jármű,
amelynek közlekedéséhez más jármű vonóereje szükséges és jellemzően személy,
vagy áruszállításra szolgál.
A vasúti járművekből
összeállított és összekapcsolt járműegység.
A szerelvényben megtalálható vontató vagy vontatott jármű. A szerelvénybe sorolt kocsik száma a szerelvényben megtalálható vontató és vontatott járművek összessége.
Az éberségi berendezés a vasúti jármű vezetőállásán elhelyezett berendezés, amely menetközben folyamatosan ellenőrzi a járművezető tudatos cselekvőképességét. A berendezés, idő-, vagy útarányos közökben, ellenőrző jelzéseket ad a járművezető részére, akinek ezeket meghatározott időközönként - az erre a célra szolgáló érzékelők egyikének működtetésével - nyugtáznia kell; ellenkező esetben a vonat gyorsfékezéssel önműködően megáll.
A fájl legelső sorába egy azonosítót kell megadni, ami a fájl formátumának verzióját jelenti. A lehetséges értékek:
1.22 verzió használata esetén:
|
BVE1220000 |
2.0 verzió használata esetén:
|
BVE2000000 |
Az openBVE a 2.0 verziót fogadja el. A verzió hatással van az #ACCELERATION beállításaira, lásd a későbbiekben.
Az azonosító (verzió) utáni sorokban új szakaszt lehet kezdeni, illetve mindegyik sor adata ahhoz a szakaszhoz tartozik, amely legutoljára lett megnyitva.
Új szakaszt a kettőskereszt karakterrel (#) lehet megjelölni, ezt követően a szakasz nevét kell beírni.
|
#Szakasznév |
A szakasznevet követően a szükséges adatokat kell beírni. Az adatok sorrendje fontos! Ha egy új szakasz kezdete miatt az előző szakasz néhány adata nincs megadva, akkor az alapértelmezett adatokat veszi figyelembe a program.
Megjegyzéseket lehet írni minden sor végére. Ilyenkor az adat után pontosvesszőt (;) kell tenni, ezt követően lehet a megjegyzést írni a sor végére.
Ebben a szakaszban a jármű gyorsulását lehet beállítani, minden egyes menetpozícióra külön. A jármű menetpozícióinak száma a HANDLE szakasz 2. sorában adható meg.
|
#ACCELERATION |
Ez a bejegyzés kezdi el az ACCELERATION szakaszt. Ez az adat 5 paraméterből áll, amelyeket vesszővel kell elválasztani.
|
a0, a1, v1, v2, e |
a0: A jármű gyorsulása „km/h/s”
mértékegységben megadva, amikor a sebesség 0 km/h.
a1: A jármű gyorsulása „km/h/s” mértékegységben megadva, a v1 adatban megadott km/h sebességnél.
v1: Egy megadott sebesség km/h-ban.
v2: Egy megadott sebesség km/h-ban. Az értéknek nagyobbnak vagy egyenlőnek
kell lennie a v1 értékénél.
e: Egy kitevő. Az adat felhasználása különbözik az 1.22 verzió és a 2.0 verzióban.
Egy darab vontató jármű gyorsulása a sebesség függvényében a következők szerint kerül kiszámításra. A gyorsulás végeredményének mértékegysége mindig km/h/s. A km/h/s mértékegység a m/s2 mértékegység 3,6-szorosa.
§ Ha a vontató jármű (továbbiakban: kocsi) sebessége 0 km/h, akkor a gyorsulása egyenlő az a0 értékkel.
§ Ha a kocsi sebessége 0 km/h és a v1 értéke között van, akkor a gyorsulása a következő képlet szerint kerül kiszámításra:
Gyorsulás számítása, ha a kocsi sebessége 0 km/h és a v1 adat közötti, ahol x egyenlő a kocsi aktuális sebességével:
|
a0 + (a1 – a0) * x / v1 |
§ Ha a kocsi sebessége egyenlő a v1 értékével, akkor a gyorsulása egyenlő az a1 értékével.
§ Ha a kocsi sebessége a v1 értéke és v2 értéke között van, akkor a gyorsulása a következő képlet szerint kerül kiszámításra:
Gyorsulás számítása, ha a kocsi sebessége a v1 értéke és a v2 értéke közötti, ahol x egyenlő a kocsi aktuális sebességével:
|
v1 * a1 / x |
§ Ha a kocsi sebessége nagyobb a v2 értékénél, akkor a gyorsulása a következő képlet szerint kerül kiszámításra (a 2.0 verzió esetén):
|
v1 * a1 * v2e-1
/ xe |
A 1.22 verzióban használt e értéke a 2.0 verzióban alkalmazható értékre átkonvertálható, a következő képlet szerint:
Az 1.22 verzióban használt e értékének átkonvertálása a 2.0 verzióban használható e értékére:
|
e2.0 = 1 - v2
* log(e1.22) / log(9/4) |
Figyelembe kell venni, hogy a kocsi gyorsulása számos fizikai tényezőtől is függ, például a súrlódási erőtől, vagy a légellenállástól is.
Példa az ACCELERATION szakaszra, 3 menetpozícióra:
|
#ACCELERATION 0.97,0.97,13,13,4.57 2.35,2.35,16,16,4.62 2.35,4.85,21,57,4.60 |
Ebben a szakaszban teljesítmény adatokat lehet beállítani.
Ez a bejegyzés kezdi el az PERFORMANCE szakaszt.
|
Lassulás |
Egy szám, amely a jármű lassulását jelenti km/h/s-ben megadva, az üzemi fékre értve. Az alapértelmezett érték 1.
|
StatikusSúrlódásEgyüttható |
Egy szám, amely a statikus súrlódás együtthatóját jelenti, amelynek fontos szerepe van a kerekek gördülésében, csúszásában. Az alapértelmezett érték 0.35.
|
NemHasznált |
Ez az adat az openBVE-ben nem használatos. 0 értéket javasolt beírni.
|
GördülésiEllenállásEgyüttható |
Nincs leírás.
Az alapértelmezett érték 0.0025.
|
AerodinamikaiEllenállás |
Nincs leírás.
Az alapértelmezett érték 1.2.
Példa az PERFORMANCE szakaszra:
|
#PERFORMANCE |
Ebben a szakaszban a fék tulajdonságait lehet beállítani.
|
#DECELERATION |
Ez a bejegyzés kezdi el az DECELERATION szakaszt.
|
Lassulás |
Egy szám, amely a jármű lassulását jelenti km/h/s-ben megadva, a vészfékre értve Az alapértelmezett érték 1.
Példa az DECELERATION szakaszra:
|
#DECELERATION |
Ebben a szakaszban néhány kapcsolás időkésleltetését lehet beállítani.
|
#DELAY |
Ez a bejegyzés kezdi el az DELAY szakaszt.
|
KésleltetésMenetFel |
Egy nem negatív szám, amely azt az időt jelenti másodpercben, amennyi időkésleltetés van a menetkar 1 pozícióval történő felmozgatása és a menet tényleges kialakulása között.
|
KésleltetésMenetLe |
Egy nem negatív szám, amely azt az időt jelenti másodpercben, amennyi időkésleltetés van a menetkar 1 pozícióval történő lemozgatása és a menet tényleges kialakulása között.
|
KésleltetésFékFel |
Egy nem negatív szám, amely azt az időt jelenti másodpercben, amennyi időkésleltetés van a fékkar 1 pozícióval történő felmozgatása és a fékezés tényleges kialakulása között.
Az adat csak olyan járműveknél érvényes, amely elektropneumatikus fék vagy elektromosan vezérelt légfék rendszerű, azaz a BRAKE szakasz FékTípusa értéke 0 vagy 1.
|
KésleltetésFékLe |
Egy nem negatív szám, amely azt az időt jelenti másodpercben, amennyi időkésleltetés van a fékkar 1 pozícióval történő lemozgatása és a fékezés tényleges kialakulása között.
Az adat csak olyan járműveknél érvényes, amely elektropneumatikus fék vagy elektromosan vezérelt légfék rendszerű, azaz a BRAKE szakasz FékTípusa értéke 0 vagy 1.
|
Légfék |
Egy nem negatív szám, amely azt az időt jelenti másodpercben, amennyi időkésleltetés van a légfék karjának történő mozgatása és a légfékezés tényleges megkezdése között.
Az adat csak olyan járműveknél érvényes, amely légfék rendszerű, azaz a BRAKE szakasz FékTípusa értéke 2.
|
Vészfék |
Egy nem negatív szám, amely azt az időt jelenti másodpercben, amennyi időkésleltetés van a vészfék aktiválása és a vészfék tényleges megkezdése között.
Példa az DELAY szakaszra:
|
#DELAY |
Nincs leírás.
|
#MOVE |
Ez a bejegyzés kezdi el az MOVE szakaszt.
|
JerkPowerUp |
Nincs leírás.
|
JerkPowerDown |
Nincs leírás.
|
JerkBrakeUp |
Nincs leírás.
|
JerkBrakeDown |
Nincs leírás.
|
FékhengerFeltöltés |
Egy nem negatív szám, amely azt jelenti, hogy egy másodperc alatt mekkora nyomásértékű sűrített levegő kerül a fékhengerekbe vészfékezés esetén. Az alapértelmezett érték 300. Üzemi fék esetén ennél az értéknél alacsonyabb értéket használ a program.
|
FékhengerOldás |
Egy nem negatív szám, amely azt jelenti, hogy egy másodperc alatt mekkora nyomásértékű sűrített levegő kerül ki a fékhengerekből a fék oldása során. Az alapértelmezett érték 200.
Példa a MOVE szakaszra:
|
#MOVE |
Ebben a szakaszban a fék típusát és ennek beállításait lehet megadni.
|
#BRAKE |
Ez a bejegyzés kezdi el az BRAKE szakaszt.
|
FékTípusa |
A jármű fék típusát (rendszerét) lehet beállítani. Beállítási lehetőségek:
0: Elektromágneses
légfék
1: Digitális/analóg
elektropneumatikus fék, fékvezeték nélkül
2: Légfék
Ha az érték 2, akkor a jármű légfék rendszerű. Ebben az esetben a jármű mindenképpen kétkaros, azaz a HANDLE szakaszban az IrányításTípusa értéke 0 (HANDLE szakasz, 1. sor).
Légfék rendszerű jármű esetén a fékvezeték a jármű teljes hosszán megtalálható. Fékezéskor a fékvezeték nyomása csökken, azonban a hátrébb található kocsikon időkülönbséggel jelenik meg a fékhengernyomás, mert a kocsik között nincs szinkronizálva a fék működése.
A fékvezetéki nyomás a jármű fékjeinek leoldott állapotában maximum a PRESSURE szakasz, FékvezetékNormálÉrtéke megfelelő értékű (PRESSURE szakasz, 5. sor). A fékvezetéki nyomás sosem magasabb, mint a töltővezetéki nyomás, mert az a töltővezetékből töltődik. Lásd még a jármű fékrendszereiről szóló leírást (kétkaros és egykaros járművek).
Ha például a töltővezetéki
nyomás csak 300 kPa, és a fékezőkart „oldó
állásba” tesszük, akkor a fékvezetéki nyomás legfeljebb a töltővezetéki
nyomás értékét éri el. Ekkor a jármű még befékezett állapotban is lehet. A
töltővezeték feltöltődésével éri el a fékvezetéki nyomás a maximum értéket, amikor a jármű fékjei teljesen leoldanak.
Ha az érték 0, akkor a jármű elektromágneses légfék rendszerű. Ez egy fejlettebb változata a légféknek. Ellentétben a légfékes rendszerrel ebben a rendszerben a kocsik között elektromosan szinkronizált a fék, így azonos időben fékeződik mindegyik kocsi. A fékvezeték ebben a rendszerben is a töltővezetékből töltődik.
Ha az érték 1, akkor a jármű elektropneumatikus rendszerű, fékvezeték nélkül. Mindegyik kocsi egy független egység, amelynek saját fékrendszere van, és a fékek elektromosan szinkronizáltak.
|
KiegészítőFékTípusa |
A jármű kiegészítő fék típusát lehet beállítani. A kiegészítő fék segíti a vonatot a fékezésben, illetve a megállásban. Az adat csak olyan járműveknél érvényes, amely elektromágneses fék vagy elektropneumatikus fék rendszerű, azaz a BRAKE szakasz FékTípusa értéke 0 vagy 1.
Beállítási lehetőségek:
0: Nincs
kiegészítő fék.
1: Elektromosan
fékez a KiegészítőFékBelépésSebessége
értékhez írt sebesség eléréséig, ezután kiegészítő légfék állítja meg a
járművet.
2: Elektromosan, (szükség esetén légfékezzésel is) fékez. A KiegészítőFékBelépésSebessége értékhez írt sebesség elérése után kiegészítő légfék állítja meg a járművet
Ha az érték 0, akkor a jármű elektromosan és légfékkel is fékez.
Ha az érték 1, akkor a jármű elektromosan fékez a KiegészítőFékBelépésSebessége értékben megadott sebesség eléréséig. Ezt követően egy kiegészítő légfék állítja a járművet, ekkor a jármű elektromosan már nem fékez.
Ha az érték 2, akkor a jármű a PERFORMANCE szakaszban megadott Lassulás értéknek megfelelően lassul. Azonban ha a motor nem tudja ezt a lassulást önmaga teljesíteni, akkor egy kiegészítő légfék is belép. Ha a jármű sebessége a KiegészítőFékBelépésSebesség értékben megadott sebesség alatt van, akkor egy kiegészítő légfék állítja meg a járművet. A fékhengereknek némi időbe telik amíg feltöltődnek, emiatt az elektoromos fék még ez idő alatt is működik.
A jármű elektromos fékjeinek lassulásának teljesítménye az ACCELERATION szakaszban megadott gyorsulási adatok, illetve az abból számolt görbéken (ez az érték a MaximumGyorsulás), valamint a PERFORMANCE szakaszban megadott Lassulás értéken (ez az érték a Lassulás) keresztül kerülnek kiszámításra a következő képlet szerint:
|
0.5 * (MaximumGyorsulás
+ Lassulás) |
Feltehetően a későbbi verziókban ez változni fog!
|
KiegészítőFékBelépésSebessége |
Egy szám, amely azt jelenti, hogy a KiegészítőFékTípusa a jármű mely km/h sebességénél lép be.
Ha a FékTípusa értéke 2, vagy a KiegészítőFékTípusa értéke 0, akkor ez az érték figyelmen kívül marad.
Példa a BRAKE szakaszra:
|
#BRAKE |
|
FékhengernyomásÉrtékeÜzemiFékezésnél |
Egy pozitív szám, amely a maximális fékhengernyomás értékét jelenti kiloPascal-ban (kPa), üzemi fékezés esetén.
|
FékhengernyomásÉrtékeVészfékezésnél |
Egy pozitív szám, amely a maximális fékhengernyomás értékét jelenti kiloPascal-ban (kPa), vészfékezés esetén.
|
KompresszorBekapcsolásÉrtéke |
Egy szám, amely azt a nyomásértéket jelenti, amelyen a kompresszor bekapcsol. a BVE itt kezdi el lejátszani a kompresszor hangját. Lásd még a „töltővezetéki nyomás” leírását.
|
KompresszorKikapcsolásÉrtéke |
Egy szám, amely azt a nyomásértéket jelenti, amelyen a kompresszor kikapcsol. a BVE itt hagyja abba a kompresszor hangjának lejátszását. Lásd még a „töltővezetéki nyomás” leírását.
|
FékvezetékNormálÉrtéke |
Egy szám, amely a fékvezeték nyomásának normál értékét jelenti. Az érték csak a FékhengernyomásÉrtékeVészfékezésnél és a KompresszorBekapcsolásÉrtéke között lehet.
Lásd még a „fékvezetéki nyomás” leírását.
Példa az PRESSURE szakaszra:
|
#PRESSURE |
Ebben a szakaszban a jármű irányítását, illetve a menet- és fékpozícióik számát lehet megadni.
|
#HANDLE |
Ez a bejegyzés kezdi el a HANDLE szakaszt.
|
IrányításTípusa |
Beállítási lehetőségek:
0: Kétkaros jármű.
1: Egykaros jármű.
Ha a jármű légfék rendszerű, azaz a BRAKE szakasz első sora (FékTípusa) értéke 2, akkor ez az adat mindenképpen 0.
|
MenetpozíciókSzáma |
Egy pozitív egész szám, amely a jármű menetpozícióinak számát jelenti. Ez meghatározza, hogy az ACCELERATION szakaszban hány adatsort kell megadni.
|
FékpozíciókSzáma |
Egy pozitív egész szám, amely a jármű fékpozícióinak számát jelenti. Ez az adat figyelem kívül marad, ha a jármű légfék rendszerű, azaz ha a BRAKE szakasz első sora (FékTípusa) értéke 2.
|
PowerNotchReduceSteps |
Nincs leírás.
Ebben a szakaszban a járművezető szemének elhelyezkedését lehet megadni.
|
#CAB |
Ez a bejegyzés kezdi el a CAB szakaszt.
#CAB vagy #COCKPIT szakasznév használható.

|
X |
Egy szám, amely a járművezető szemének pozícióját jelenti a járművön a vágánytengely közepéhez (vízszinteshez) képest milliméterben. Negatív érték esetén balra, pozitív érték esetén jobbra.
|
Y |
Egy szám, amely a járművezető szemének pozícióját jelenti a járművön a sínkoronához (függőlegeshez) képest milliméterben. Negatív érték esetén lefelé, pozitív érték esetén felfelé.
|
Z |
Egy szám, amely a járművezető szemének pozícióját jelenti a járművön a kocsi elejéhez (hosszirányhoz) képest milliméterben. Negatív érték esetén hátrafelé, pozitív érték esetén előrefelé.
Példa az CAB szakaszra:
|
#CAB |
Ebben a szakaszban a kocsik számát és tömegét lehet megadni.
|
#CAR |
Ez a bejegyzés kezdi el a CAR szakaszt.
|
VontatóKocsiTömege |
Egy pozitív szám, amely egy vontató kocsi tömegét jelenti tonnában.
|
VontatóKocsikSzáma |
Egy pozitív egész szám, amely a szerelvénybe sorolt vontató kocsik számát jelenti. Csak ezek a járművek képesek vonóerő kifejteni.
|
VontatottKocsiTömege |
Egy pozitív szám, amely egy vontatott kocsi tömegét jelenti tonnában.
|
VontatottKocsikSzáma |
Egy nem negatív egész szám, amely a szerelvénybe sorolt vontatott kocsik számát jelenti.
|
EgyKocsiHossza |
Egy pozitív szám, amely egy szerelvénybe sorolt kocsi hosszát jelenti méterben. A szerelvénybe sorolt kocsik mindegyike ebben az adatban megadott értéknek megfelelő hosszú lesz, azonban ez felülírható az extensions.cfg fájl használatával.
|
ElsőKocsiVontatóJármű |
Ez az adat meghatározza, hogy a szerelvény első kocsija vontató jármű-e vagy sem. Beállítási lehetőségek:
0: A
szerelvény első kocsija nem vontató jármű, de egy vontatott
jármű.
1: A szerelvény első kocsija vontató jármű.
Ha az első kocsi vontató jármű, és csak egy darab vontató jármű van a szerelvénybe sorolva, akkor a szerelvényben az összes többi kocsi mindegyike vontatott jármű, tehát a vontató jármű húzza a vontatott járműveket.
Ha az első kocsi nem vontató jármű, és csak egy darab vontató jármű van a szerelvénybe sorolva, akkor az utolsó kocsi a vontató jármű. Ekkor a szerelvényben az összes többi kocsi mindegyike vontatott jármű, tehát a vontató jármű tolja a vontatott járműveket.
Ha az első kocsi vontató jármű, és a szerelvényben pontosan kettő darab vontató jármű van, akkor az utolsó kocsi lesz a másik vontató jármű.
Ha az első kocsi nem vontató jármű, és a szerelvényben pontosan kettő darab vontató jármű és egy darab vontatott jármű van, akkor a második és harmadik kocsi lesz a kettő darab vontató jármű.
Ha az első kocsi nem vontató jármű, és a szerelvényben pontosan kettő darab vontató jármű és egynél több vontatott jármű van, akkor a vontató járművek pozíciói (a és b) az alábbi képlet szerint kerülnek kiszámításra:
a értéke:
|
a
= FelfeléKerekítve(0.25 * (n-1)) |
b értéke:
|
b
= LefeléKerekítve(0.75 * (n-1)) |
ahol a szerelvénybe sorolt kocsik sorszáma 0 (legelső kocsi), és n-1 (legutolsó kocsi) közé esik, ebben n egyenlő a szerelvénybe sorolt kocsik számával.
Példa:
A szerelvényben kettő darab vontató jármű, és nyolc darab vontatott jármű van (azaz összesen tíz darab jármű van a szerelvényben). Az első kocsi nem vontató jármű.
Ekkor az „a” jármű (egyik vontató jármű) helye a szerelvényben:
a = (0.25 * (10-1)) = 2,25, mindez felfelé kerekítve = 3.
0-tól kezdve ez a negyedik
sorszám, azaz az egyik vontató jármű a
szerelvény 4. kocsija.
Ekkor a „b” jármű (másik vontató jármű) helye a szerelvényben:
b = (0.75 * (10-1)) = 6,75, mindez lefelé kerekítve = 6.
0-tól kezdve ez a hetedik sorszám, azaz a másik vontató jármű a szerelvény 7.
kocsija.
Más paraméterek esetén a vontató járművek helye a szerelvényben meg van határozva.
Ha az ElsőKocsiVontatóJármű értéke 0, akkor a VontatottJárművekSzáma értéke kötelezően legalább 1. Az alapértelmezett érték 1.
|
KocsiSzélessége |
Egy pozitív szám, amely egy kocsi szélességét jelenti méterben. A megadott érték a szerelvénybe sorolt kocsik mindegyikére vonatkozik. Az alapértelmezett érték 2.6.
|
KocsiMagassága |
Egy pozitív szám, amely egy kocsi magasságát jelenti méterben. A megadott érték a szerelvénybe sorolt kocsik mindegyikére vonatkozik. Az érték a légellenállás számításánál kerül alkalmazásra. Az alapértelmezett érték 3.2.
|
TömegközéppontMagassága |
Egy szám, amely azt jelenti, hogy a sínkorona felett milyen magasan van a kocsi tömegközéppontja. A megadott érték a szerelvénybe sorolt kocsik mindegyikére vonatkozik. Az érték elsősorban a kisiklás esetén történő számításoknál használatos. Az alapértelmezett érték 1.5.
|
VédtelenElsőFelület |
Egy szám, amely egy kocsi elejének azon területét jelenti négyzetméterben (m2), amely teljesen védtelen a légellenállással szemben. Ez az az eset, amikor a kocsi a szerelvény elején található és a jármű előre halad, illetve ha a kocsi a legutolsó kocsi a szerelvényben és a szerelvény hátrafelé halad. A megadott érték a szerelvénybe sorolt kocsik mindegyikére vonatkozik. Az érték a légellenállás számításához kerül felhasználásra. A járműveknek általában alacsonyabb a VédtelenElsőFelület értéke a KocsiSzélessége * KocsiMagassága értékénél. Az alapértelmezett érték:
|
VédtelenElsőFelület
= 0.6 * KocsiSzélessége * KocsiMagassága |
|
VédettElsőFelület |
Egy szám, amely egy kocsi elejének azon területét jelenti négyzetméterben (m2), amely nem teljesen védtelen a légellenállással szemben. Ez az az eset, amikor a kocsi a szerelvény közepén található és a szomszédos kocsik körülveszik. A megadott érték a szerelvénybe sorolt kocsik mindegyikére vonatkozik. Az érték a légellenállás számításához kerül felhasználásra. Az alapértelmezett érték:
|
VédettElsőFelület
= 0.2 * KocsiSzélessége * KocsiMagassága |
Példa a CAR szakaszra:
|
#CAR 1.65 |
Ebben a szakaszban a jármű berendezéseit lehet megadni, illetve beállítani.
|
#DEVICE |
Ez a bejegyzés kezdi el az DEVICE szakaszt.
|
Ats |
Az adat azt adja meg, hogy melyik alapértelmezett japán biztonsági berendezéssel van felszerelve a jármű. Ha plugin használva van, akkor az adatnak nincs hatása.
Beállítási lehetőségek:
-1: Sem az ATS-SN, sem az ATS-P rendszer nincs a járművön. Éberségi berendezés sincs a járművön.
0: ATS-SN rendszer van a járművön, azonban ATS-P
rendszer nincs.
1: ATS-SN és ATS-P rendszer is van a járművön.
|
Atc |
Nincs leírás.
|
ÉberségiBerendezés |
Beállítási lehetőségek:
0: Éberségi
berendezés nincs a járművön.
1: Éberségi berendezés van a járművön. Ebben az esetben az Ats értékének 0-nak vagy 1-nek kell lennie. Amennyiben plugint használunk, akkor ennek az adatnak nincs jelentősége.
Az
openBVE-ben amennyiben 60 másodpercig
semmilyen kezelőszervet nem mozgatunk (kontroller/menetkar, fékkar), akkor egy figyelmeztető hang és fényjelzés
jelenik meg, az „EB” jelzés zölden
világít. Ekkor még 5 másodpercünk van,
hogy az éberségi berendezést nyugtázzuk.
Az
éberségi berendezés nyugtázható:
§ a kontroller/menetkar mozgatásával
§ a fékkar mozgatásával
§ az éberségi nyugtázó gombjával („DELETE” billentyű).
Az
éberségi nyugtázásának elmaradása esetén a jármű vészfékkel megáll. Ekkor az „ATS” és „EB” lámpa elalszik, az „ATS
RUN” pirosan villog. Az ATS újraindítása utána lehet a járművet elindítani.
|
SebességTartás |
Beállítási lehetőségek:
0: Sebességtartás
berendezés nincs a járművön.
1: Sebességtartás berendezés van a járművön.
Ha sebességtartás
berendezés van a járművön, akkor a járművezető tartani tudja az aktuális
sebességet. A berendezés növeli a vonóerőt olyan esetben, ha bizonyos tényezők
normális esetben lassítanák a járművet (emelkedők, súrlódás). A berendezés
azonban nem csökkenti a sebességet (nem fékez) lejtőben.
A
járműben egy „TEMPOMAT” jelzőlámpa
jelenik meg. Ezzel a funkcióval a jármű sebességét állandó értéken tarthatjuk.
A
használatához a „Backspace”
billentyűt kell megnyomni, ekkor a „TEMPOMAT”
jelzőlámpa narancssárga színnel világít és a funkció aktiválásakor aktuális
sebességet tartja a jármű.. A sebességtartás
megszüntetéséhez a „Backspace”
billentyűt ismét meg kell nyomni, ekkor a „TEMPOMAT”
jelzőlámpa nem világít.
|
FékerőTartás |
Beállítási lehetőségek:
0: Fékerőtartás
berendezés nincs a járművön.
1: Fékerőtartás berendezés van a járművön.
Ha fékerőtartás berendezés van a járművön, akkor ez a berendezés a jármű aktuális sebességét tartja (fékez), ha a jármű lejtőben halad. A jármű legelső fékpozíciója egy fékerő tartó pozíció, és ezzel együtt a HANDLE szakasz, 3. sorának megfelelő számú fékpozíciója van.
|
Kipörgésgátló |
A kipörgésgátló berendezés bizonyos időközökben ellenőrzést hajt végre (időközök csökkentése), ha kerékfelpörgés történik. A kerekek felpörgése esetén bizonyos összeggel (összeg csökkentése) csökkenti a motor teljesítményét, így a kerekek visszanyerik a tapadásukat. Bizonyos időközökben (időközök növelése) a berendezés növeli a motor teljesítményét egy bizonyos összeggel (összeg növelése), a kerekek kipörgésének figyelembevételével.
Beállítási lehetőségek:
-1: Kipörgésgátló berendezés nincs a járművön.
0: A
típusú kipörgésgátló berendezés van a járművön.
1: B
típusú kipörgésgátló berendezés van a járművön.
2: C
típusú kipörgésgátló berendezés van a járművön.
3: D
típusú kipörgésgátló berendezés van a járművön.
Négy kipörgésgátló típusának jellemzői:
|
Időközök csökkentése |
Összeg csökkentése |
Időközök növelése |
Összeg növelése |
Leírás |
|
|
A |
magas |
majdnem nulla |
közepes |
nagyon magas |
A motor teljesítményét
szinte azonnal lecsökkenti, majd gyors lépésekben növeli a teljesítményt. |
|
B |
közepes |
alacsony |
magas |
alacsony |
Az ellenőrzések nem
gyakoriak, lassan alkalmazkodik. A felpörgés tovább tarthat, és a motor
teljesítménye lassabban növekszik. A berendezés működése simább. |
|
C |
közepes |
közepes |
közepes |
közepes |
Ennek típusnak a működése a B és D típus között található. |
|
D |
alacsony |
magas |
alacsony |
magas |
Az ellenőrzés gyors, és az
alkalmazkodás is gyors. Updates fast
and adapts fast. Kerékfelpörgés
csak kis ideig történik, a motor teljestménye is
gyorsan növekszik. A berendezés működése hirtelenebb. |
|
NemHasznált |
Ez az adat az openBVE-ben nem használatos. 0 értéket javasolt beírni.
|
ÁthaladásFigyelmeztetés |
Beállítási lehetőségek:
0: Az
áthaladás figyelmeztetés ki van
kapcsolva.
1: Az áthaladás figyelmeztetés be van kapcsolva, és 1 alkalommal játszódik le.
2: Az áthaladás figyelmeztetés be van kapcsolva, és folyamatosan játszódik le.
Áthaladás figyelmeztetést lehet bekapcsolni. Ha az érték 1, akkor a jármű mappájában lévő halt.wav fájl 1 alkalommal játszódik le az állomás előtt körülbelül 400 méterrel. Ha az érték 2, akkor a hangfájl folyamatosan játszódik le mindaddig, amíg a jármű meg nem áll az állomásban, és az ajtók ki nem nyílnak.
|
AjtóNyitásMód |
Beállítási lehetőségek:
0: Az
utastéri ajtók automatikusan
nyílnak, de idő előtt (megállás
előtt) manuálisan is nyithatók. Ez
az alapértelmezett.
1: Az utastéri ajtók automatikusan nyílnak. Manuális nyitási lehetőség nincs.
2: Az utastéri ajtók manuálisan nyithatóak.
|
AjtóZárásMód |
Beállítási lehetőségek:
0: Az
utastéri ajtók automatikusan záródnak,
de idő előtt (indulás előtt) manuálisan is zárhatóak. Ez az
alapértelmezett.
1: Az
utastéri ajtók automatikusan záródnak.
Manuális zárási lehetőség nincs.
2: Az utastéri ajtók manuálisan zárhatóak.
Példa a DEVICE szakaszra:
|
#DEVICE |
Ebben a szakaszban lehet beállítani a jármű motorhangját adott sebességekre vonatkozóan. A hang lejátszási idejét és hangerejét is lehet állítani. Négy szakaszból áll, amelyek elnevezése:
§ #MOTOR_P1
§ #MOTOR_P2
§ #MOTOR_B1
§ #MOTOR_B2
A #MOTOR_P1 és #MOTOR_P2 szakaszok két, független hangot állítanak be, amelyek adott időben játszódhatnak le menetüzemben.
A #MOTOR_B1 és #MOTOR_B2 szakaszok két, független hangot állítanak be, amelyek adott időben játszódhatnak le féküzemben.
Minden szakasz a Motor üzemhez kapcsolódó elnevezéssel kezdhető:
|
MOTOR_szakasznév |
Azt ezt követő sorokban azokat az adatokat kell megadni, hogy melyik hangfájl és hogyan játszódjon le a 0.2 km/h sebességnél, és annak többszöröseinél. Az első sor adata a 0 km/h sebességet jelenti, a második a 0.2 km/h sebességet, a harmadik a 0.4 km/h sebességet, és így tovább. Korlátlan számú sor megadható. Például a 800. sor adata tartalmazza a (800-1) * 0.2 = 159.8 km/h sebességnél lejátszandó hang tulajdonságait. Ha a jármű nagyobb sebességgel halad, mint az utolsó bejegyzéshez vonatkozó sebesség, akkor az utolsó bejegyzés érvényes ezekre a nagyobb sebességekre.
A Motor_szakasznév szakaszon belül a következő formátumban kell az adatokat megadni:
|
HangIndex, HangSebessége, Hangerő |
HangIndex: Egy nem negatív szám, amely
azt jelenti, hogy melyik MotorHangIndex.wav fájl játszódjon le,
vagy a sound.cfg fájl [Motor] szakaszában meghatározott HangIndex=Fájlnév
paraméterben beállított fájlt játssza le. Ha a HangIndex értéke -1, akkor nem játszódik le hang. Az
alapértelmezett érték -1.
HangSebessége: Egy pozitív szám, amely a hang sebességét jelenti százalékban. Ha az érték 100, akkor a hang változatlanul játszódik le, ha az érték 200, akkor a hang dupla sebességgel (fele annyi idő alatt) játszódik le, ha az érték 50, akkor a hang fele akkora sebességgel (kétszer olyan hosszú idő alatt) játszódik le, az eredeti hangnál. A 0 közeli értékeket célszerű elkerülni.
Hangerő: Egy
nem negatív szám, amely a lejátszandó hang hangerejét
jelenti. A névleges (100%) hangerő értéke 128.
A hangerő skálája nem lineáris.
Figyelembe kell venni, hogy a végleges hang arányos a vonat
gyorsulásával/lassulásával. Ez azt jelenti, hogy ha a jármű gyorsulása csak a
töredéke a legnagyobb gyorsulásának, akkor a végleges hangerő kisebb lesz.
Ugyanígy, ha a jármű lassulásának csak a töredéke a legnagyobb lassulásának,
akkor a végleges hangerő kisebb lesz.
Példa a MOTOR_P1 szakasz bejegyzéseire:
|
#MOTOR_P1 |
A jármű fékrendszere elektromágneses légfék = BRAKE szakasz
első sorának értéke „0”
A jármű fékrendszere elektropneumatikus
fék = BRAKE
szakasz első sorának értéke „1”
A jármű fékrendszere légfék = BRAKE
szakasz első sorának értéke „2”
A maximális fékhengernyomás értéke üzemi fékezés esetén
(kPa) = PRESSURE szakasz, 1. sorának értéke
A maximális fékhengernyomás értéke vészfékezés esetén (kPa) = PRESSURE
szakasz, 2. sorának értéke
Nyomáskapcsoló minimum értéke (kPa) = PRESSURE
szakasz, 3. sorának értéke
Nyomáskapcsoló maximum értéke (kPa) = PRESSURE
szakasz, 4. sorának értéke
Fékvezeték normál értéke (kPa) = PRESSURE
szakasz, 5. sorának értéke
„töltővezetéki nyomás”: A légfékek, és az ajtók sűrített levegővel működnek. Ezen berendezések működése miatt a töltővezetéket időnként újra fel kell tölteni, ezt a kompresszor végzi, egy nyomáskapcsoló vezérlése által. Ha a töltővezetéki nyomás lecsökken a nyomáskapcsoló minimum értékére (PRESSURE szakasz, 3. sorának értéke), akkor a nyomáskapcsoló által a kompresszor bekapcsol, elkezdi feltölteni a töltővezetéket, majd a nyomáskapcsoló maximum értékének (PRESSURE szakasz, 4. sorának értéke). elérésekor a kompresszor kikapcsol.
„fékvezetéki nyomás”: Elektromágneses légfék rendszerű (BRAKE szakasz, 1. sorának értéke = 0) ármű esetén a fékvezetéki nyomás 490 kPa. Csak vészfékállásban változik, ekkor 0 kPa-ra eshet.
Elektromosan vezérelt légfékes rendszerű (BRAKE szakasz, 1. sorának értéke = 1) jármű esetén klasszikus fékvezeték nincs.
Légfékes rendszerű jármű (BRAKE szakasz, 1. sorának értéke = 2) esetén a fékvezetéki nyomás a jármű fékjeinek leoldott állapotában maximum a fékvezeték normál értékével egyenlő (PRESSURE szakasz, 5. sorának értéke). A fékvezetéki nyomás sosem magasabb, mint a töltővezetéki nyomás, mert az a töltővezetékből töltődik. Lásd még a jármű fékrendszereiről szóló leírást (kétkaros és egykaros járművek).
Ha
például a töltővezetéki nyomás csak 300 kPa, és a fékezőkart „oldó állásba” tesszük, akkor a
fékvezetéki nyomás legfeljebb a töltővezetéki nyomás értékét éri el. Ekkor a
jármű még befékezett állapotban is lehet. A töltővezeték feltöltődésével éri el
a fékvezetéki nyomás a normál értéket,
amikor a jármű fékjei teljesen leoldanak.
„fékhengernyomás”: Fékezéskor a járművet a fékhengerekbe juttatott sűrített levegő fékezi, illetve állítja meg. Különböző fékrendszerek léteznek. A fékhengernyomás sosem magasabb, mint a töltővezetéki nyomás.
Lásd még a jármű fékrendszereiről szóló leírást (kétkaros és egykaros járművek).
A HANDLE szakasz első
sorának (IrányításTípusa) értéke „0”.
Valamennyi járműben a HANDLE szakasz, 2. sorának (MenetpozíciókSzáma) megfelelő menetpozíció van.
Fékrendszerek:
|
|
BRAKE szakasz
második sora |
|||
|
„0” |
„1” |
„2” |
||
|
BRAKE szakasz
első sora |
„0” |
Fékpozíciói:
„oldó állás”, és a HANDLE szakasz, 3. sorának (FékpozíciókSzáma) megfelelő
számú fékpozíció. Minden
fékpozíción fix fékhengernyomás van, függetlenül a jármű haladási
sebességétől. Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás.
Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás,
illetve a fékvezetéki nyomás 0
kPa-ra eshet. |
Fékpozíciói:
„oldó állás”, és a HANDLE szakasz, 3. sorának (FékpozíciókSzáma)
megfelelő számú fékpozíció. Fékhengernyomás fékpozíción
akkor jelentkezik, ha a BRAKE szakasz 3. sorában
szereplő értékénél nem nagyobb („km/h”) a jármű sebessége, és ezt követően minden
fékpozícióhoz fix fékhengernyomás tartozik. Ha
a BRAKE szakasz, 1. sora „0”, és a 3.
sora „10”, akkor fékhengernyomás csak akkor jelentkezik, ha a jármű
fékezőkarja fékpozíción van, és a jármű sebessége nem nagyobb 10 km/h-nál. Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás.
Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás,
illetve a fékvezetéki nyomás 0
kPa-ra eshet. |
|
|
„1” |
Fékpozíciói:
„oldó állás”, és a HANDLE szakasz, 3. sorának megfelelő számú fékpozíció. Minden
fékpozíción fix fékhengernyomás van, függetlenül a jármű haladási
sebességétől. Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás.
Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás.
A fékvezetéki nyomás 490 kPa-n
marad. |
Fékpozíciói:
„oldó állás”, és a HANDLE szakasz, 3. sorának megfelelő számú fékpozíció. Fékhengernyomás fékpozíción
akkor jelentkezik, ha a BRAKE szakasz 3.
sorában szereplő értékénél nem nagyobb („km/h”) a jármű
sebessége,
és ezt követően minden fékpozícióhoz fix fékhengernyomás tartozik. Ha BRAKE szakasz, 1. sora „0”, és a 3. sora
„10”, akkor fékhengernyomás csak akkor jelentkezik, ha a jármű
fékezőkarja fékpozíción van, és a jármű sebessége nem nagyobb 10 km/h-nál. Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás.
Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás.
A fékvezetéki nyomás mindig 490 kPa-n
marad. |
||
|
„2” |
A „fékezőkar” pozíciói, légfékes rendszerű jármű esetén: „oldó állás”: A jármű
fékjeinek leoldására szolgáló pozíció. „zárt állás”: Ebben a
helyzetben a töltővezeték és a fékvezeték között nincs kapcsolat. „fékező állás”: Ebben az állásban a
fékvezeték nyomását kis keresztmetszeten csökkentjük, ezzel egy időben a
fékhengerekbe levegő kerül, ami a jármű fékeződését okozza, mindaddig, amíg a
fékezőkart „zárt állás” vagy az „oldó állás” valamelyikébe nem
helyezzük. A fékhengernyomás legfeljebb a PRESSURE
szakasz, 1. sorában szereplő értéket érheti el. Ha a fékezőkart a „fékező állás” után „zárt
állás” helyzetbe helyezzük, akkor a fékhengernyomás annyi marad, amit a
mutató jelez. Ha a fékezőkart a „fékező állás” után „oldó
állás” helyzetbe helyezzük, akkor a fék elkezd oldani. „vészfékállás”: Ebben az állásban a fékvezeték nyomását nagy
keresztmetszeten csökkentjük, ezzel egy időben gyorsan a fékhengerekbe kerül
a levegő, ami a jármű leggyorsabb befékeződését okozza mindaddig, amíg a
fékezőkart „zárt állás” vagy az „oldó állás” valamelyikébe nem
helyezzük. A fékvezeték nyomása lecsökkenhet 0 kPa-ra. A fékhengernyomás a PRESSURE szakasz,
2. sorában szereplő értéket érheti el. |
|||
A HANDLE szakasz első
sorának értéke „1”.
Valamennyi járműben a HANDLE szakasz, 2. sorának megfelelő menetpozíció van.
Fékrendszerek:
|
|
BRAKE szakasz
második sora |
|||
|
„0” |
„1” |
„2” |
||
|
BRAKE szakasz
első sora |
„0” |
Fékpozíciói:
a HANDLE szakasz, 3. sorának megfelelő számú
fékpozíciója van. Minden
fékpozíción fix fékhengernyomás van, függetlenül a jármű haladási
sebességétől. Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő értéknek
megfelelő a maximális fékhengernyomás.
Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás,
illetve a fékvezetéki nyomás 0
kPa-ra eshet. |
Fékpozíciói:
a HANDLE szakasz, 3. sorának megfelelő számú
fékpozíciója van. Fékhengernyomás fékpozíción
akkor jelentkezik, ha a BRAKE szakasz 3.
sorában szereplő értékénél nem nagyobb („km/h”) a jármű sebessége, és ezt követően minden
fékpozícióhoz fix fékhengernyomás tartozik. Ha
a train.dat fájl, #BRAKE szakasz, 1.
sora „0”, és a 3. sora „10”, akkor fékhengernyomás csak akkor
jelentkezik, ha a jármű kontrollere fékpozíción van, és a jármű sebessége nem
nagyobb 10 km/h-nál. Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás.
Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás,
illetve a fékvezetéki nyomás 0
kPa-ra eshet. |
|
|
„1” |
Fékpozíciói:
a HANDLE szakasz, 3. sorának megfelelő számú
fékpozíciója van. Minden
fékpozíción fix fékhengernyomás van, függetlenül a jármű haladási
sebességétől. Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás.
Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás.
A fékvezetéki nyomás 490 kPa-n
marad. |
Fékpozíciói:
a HANDLE szakasz, 3. sorának megfelelő számú
fékpozíciója van. Fékhengernyomás fékpozíción
akkor jelentkezik, ha a BRAKE szakasz 3.
sorában szereplő értékénél nem nagyobb („km/h”) a jármű
sebessége,
és ezt követően minden fékpozícióhoz fix fékhengernyomás tartozik. Ha
a train.dat fájl, #BRAKE szakasz, 1.
sora „0”, és a 3. sora „10”, akkor fékhengernyomás csak akkor
jelentkezik, ha a jármű kontrollere fékpozíción van, és a jármű sebessége nem
nagyobb 10 km/h-nál. Üzemi fékezés esetén a PRESSURE szakasz, 1. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás.
Vészfékezés esetén a PRESSURE szakasz, 2. sorában szereplő
értéknek megfelelő a maximális fékhengernyomás.
A fékvezetéki nyomás mindig 490 kPa-n
marad. |
||
|
„2” |
A „fékpozíciók”, légfékes rendszerű jármű esetén: „oldó állás”: A jármű
fékjeinek leoldására szolgáló pozíció. Egykaros
jármű esetén nincs külön pozíciója, a féket a kontroller „0” állásba helyezésével lehet leoldani. „zárt állás”: Ebben a
helyzetben a töltővezeték és a fékvezeték között nincs kapcsolat. „fékező állás”: Ebben az állásban a
fékvezeték nyomását kis keresztmetszeten csökkentjük, ezzel egy időben a
fékhengerekbe levegő kerül, ami a jármű fékeződését okozza, mindaddig, amíg a
kontrollert „zárt állás” vagy az „oldó állás” valamelyikébe nem
helyezzük. A fékhengernyomás legfeljebb a PRESSURE
szakasz, 1. sorában szereplő értéket érheti el. Ha a kontrollert a „fékező állás” után „zárt
állás” helyzetbe helyezzük, akkor a fékhengernyomás annyi marad, amit a
mutató jelez. Ha a kontrollert a „fékező állás” után „0”
állásba helyezzük, akkor a fék elkezd oldani. „vészfékállás”: Ebben az állásban a fékvezeték nyomását nagy
keresztmetszeten csökkentjük, ezzel egy időben gyorsan a fékhengerekbe kerül
a levegő, ami a jármű leggyorsabb befékeződését okozza mindaddig, amíg a
kontrollert „zárt állás” vagy a „0” állás valamelyikébe nem
helyezzük. A fékvezeték nyomása lecsökkenhet 0 kPa-ra. A fékhengernyomás a PRESSURE szakasz,
2. sorában szereplő értéket érheti el. |
|||
© 2014